Gyászképek (idézetek)

Linkek

Képgalériák

(Amikor meghaltál

csak mentem-mentem,

azt sem tudtam,merre,

azt sem tudtam hová,

A szívemen,mint valami

szorító kígyó,

vonaglott a fájdalom...)

Virágok gyertyák idézetek

Emlékezz rám, mikor fúj a szél,

Emlékezz mikor minden véget ér.

Nézz rám, fogd meg a kezem,

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.

Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem,

Születtem ,,,,, éltem halálomig.

De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik.

Könnycsepped zuhan az égbõl

keres minket szüntelenül

de nem talál meg minket soha

mert porba hull és így ér véget az útja

Bárhol jársz, tudd, hogy mindenütt a szívedben élek,

Bárhol jársz, én már nem tudlak feledni téged!

Ülök a szobádban, és rád gondolok,

Elmennék hozzád, de nem tudok.

Gyönyörû szép hely ahová költöztél,

Mégis minden este hazavárlak én.

Szívünkbe markol az emlékezés, kedves arcod mindig bennünk él,

Idõnk szabott, óránk száma kevés, e nap a tiéd, elõttünk a tél.

Hogy nem lehetsz velünk, ma is fáj, nélküled üres a mozdulat.

lelkedet õrzi a ködös táj, Veled száll tovább a pillanat.

Gyönyörû-szép síron nõtt, virágok,

Jelzik egy békésebb, ismeretlen világot...

Nincs gyûlölködés, nincs harag!

Béke van, csend... a gyász, marad...

Szemünkben tükrözödik tekintete még

S a boldog órák drága, tiszta üdvét

Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt

És élsz tovább, bennünk ....örökké.

Gondolkodom,emlékezem

E bágyadt napon.

Lelkembe' nincs virág, verőfény,

Csak hervadt, néma fájdalom.

Tévedt madárként egy-egy emlék

Repűl át szívemen,

S szelíden, könyeimet áldva,

Te újra megjelensz nekem.

Belépés

Kereső

Oldalak

0.021 mp