Gyászképek (idézetek)

Linkek

Képgalériák

(Amikor meghaltál

csak mentem-mentem,

azt sem tudtam,merre,

azt sem tudtam hová,

A szívemen,mint valami

szorító kígyó,

vonaglott a fájdalom...)

Idézetek, gyertyák virággal.

Egy gyertyaláng megidéz egy lelket,

csak egy láng,de felidéz sok szép emléket.

Nincs hangja,nem beszél,nem zenél,

de a hang jó a lelkedhez,s szavak nélkül is beszél.

Távoli fények gyúlnak, szememmel kutatom,

De már csak Téged látlak fénytelen utamon.

S bár messziről hunyorog az a millió csillag,

De úgy térek pihenni, hogy tudom, szívemben itt vagy!

Szeretlek míg eljön értem is a halál,

És melletted leszek odafent talán.

Várom már hogy újra láthassalak,

Mert a szívem most ketté hasadt!

Most a fájdalom üvölt bennem, karmol, tép, szétszakít,

De az élet mindvégig arra tanít, hogy elviseld a kínt.

Miért Ő? Miért ment el Ő is ily korán?

Nem érdemelt az élettől többet talán?

A sok miértre nincsenek válaszok,

Fájlalom, de választ én sem kaphatok.

Magányomban köszönt az est egy hosszú, fáradt nap után,

Ágyam szélén kuporgok, s tekintetem megpihen szűk szobám kopár falán.

Emlékek képe hívogat, s képzetem újra elindul feléd,

Néma könnyeket hullajtok, és ökölbe szorítom reszkető kezem.

Ellenem szövetkezik a csend, hálóját vetette ki rám,

Én kiáltanék, de nem tudok, erőtlen testem áldozat.

Arcomat a párnámba temetem, mély barázdákat szántott lelkemen a fájdalom.

Felsírok, mint egy kis gyerek, mert hiányod fáj nagyon.

Belépés

Kereső

Oldalak

0.012 mp