Gyászképek (idézetek)

Drága szíved megszűnt dobogni 
Már nem hallhattad, az utolsó sóhajt 
Már nem érezhetted az utolsó ölelést 
Már nem láthattad a szeretteid zokogni. 

És én itt maradtam, nekem még itt van dolgom, 
De arcod, mosolyod, én a szívemben hordom. 
Szeretlek, és szeretni is foglak, ameddig csak élek. 
Ha azt akarom itt légy velem, a csillagokra nézek. 

A csillagokat nézve, mást én már nem kívánhatok, 
Csak annyit, légy boldog ott ahol én nem járhatok. 
S néha nézz le ránk, kiket itt kellett hagynod, 
Szeress minket, vigyázz ránk, mást már nem is kell adnod. 

Fáj a szívünk, mert itt hagytál,
Búcsú nélkül elaludtál.
Halál bölcsője örökre lezárt,
Nem látunk többé soha már.
Végleg elmentél hosszú utadra,
Hangod nem halljuk többé már soha!