Gyászképek (idézetek)

" Van egy dal, csak Rólad szól, Azt üzeni, nagyon hiányzol. Ha hallod ezt a dallamot, Akkor csak Rád gondolok. Leszáll az est, s a csillagok, Egyikben most Te ragyogsz. Lelked bennem él tovább, Odafentről vigyázz rám. Nem búcsúztál, csak itt hagytál, Most az égből figyelj rám. Érted sír most a szívem, Gyere vissza, s csak álom lesz. Egyszer talán újra látlak, Mindennap én visszavárlak. Utolsó érintés, utolsó pillantás, Millió emlék, mit örökre itt hagytál. Miért kellett, hogy így legyen? Kérdezlek, s Te nem felelsz. Hol jársz, vajon merre vagy? Szívemben mindig ott maradsz. Most érted szól a hárfa Minden egyes dallama, Viszi a szél tehozzád, Neked írtam, hallgasd hát! "

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,

A szívemet nyomja, mikor a múltba nézek,

Könnyeim hullnak, a párnára borulva

Sírok egy végtelen könyvet lapozva.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Hiányzol, Égi Angyalom!

Utánad sír az alkony,

s az égbolt véres.

Ragyogni rég nem képes,

s igazán már én sem élek,

amióta eltűntél.” /No Thanx –Égi angyal

 

 

 

 

„Újra a régi helyen jártam. Azon a füvön, melyen Veled jártam. Néztem egyedül a csillagokat, akárcsak régen a Te arcodat. Olyan régen volt már, tovatűnő emlék, boldog vissza-visszatérő kacér kép. Úgy fáztam az éjszaka csöndjében, úgy vágytam ölelésedre, mint még sohasem. Magányosan néztem a csillagokat, s sírva suttogtam: Gyere vissza…”