l

 

      (Amikor meghaltál

   csak mentem-mentem,

   azt sem tudtam,merre,

    azt sem tudtam hová,

  A szívemen,mint valami 

           szorító kígyó,

   vonaglott a fájdalom...) 

 


   

 


 

lap tetejére

 

 


 

Gyászképek, versek, idézetek

 

 

 

"Kereslek Téged a zajban, a csendben,sivár puszta tájban, s őrjítő tömegben.
Álmomban a Te arcodat látom,felébredni ezért, többé sosem vágyom.
Múlnak a napok, s fakul a remény,hogy valaha egyszer újra látlak én.
 
 

 

Elmegyek hozzád mindig, amíg élek, 
Nem hagylak magadra, mindig visszatérek! 
Ha eljő az én órám, hozzád hazatérek. 

 

 

 

Szívünkben hordjuk örök emléked. Te voltál nekünk a biztató remény, 
Nehéz napjainkba is az utat mutató fény. Múlik az idő,de a fájdalom nem csitul, 
Szemünkből a könny naponta kicsordul. Tudjuk,hogy csodára hiába várunk, 
Nyugodjál békében,szívünkből kívánjuk."
 
 
 
 
 
 
Ha fejfád mellett ég a gyertya,
Látjuk benne arcod,
Odaföntről-messzeségből,
Karod felénk nyújtod.
Vigyázol ránk most is,tudjuk,
Ugyanúgy mint régen,
Drága jó apám,
sosem feledünk téged!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nem kérem, hogy ne fájjon, ha valaki elment,
A változás az mindig új könnyeket serkent.
De tudd, hogy mi változik, el nem tűnik végleg,
Emlékezz és ők sem felejtenek téged!
Nézz néha az égre, s a felhőkön túl lássad,
hogy VOLTAK, VANNAK, LESZNEK, akik Rád vigyáznak!
 
 
 
 
Más világ most, ahol él, más a szó és más a fény.
Tavasz, nyár, ősz és tél, nélküle fúj itt a szél.
Mint amikor gyermekek sírnak, ha éjjel rossz álmot látnak,
Belül úgy izzik a bánat, az emlékek csendben fájnak.
Égő könnycsepp, mondd meg neki, hogy szeretjük,
És amíg élünk, el nem felejtjük.
 
 
 

 

Belépés
Kereső
Oldalak
0.006 mp