l

 

      (Amikor meghaltál

   csak mentem-mentem,

   azt sem tudtam,merre,

    azt sem tudtam hová,

  A szívemen,mint valami 

           szorító kígyó,

   vonaglott a fájdalom...) 

 


   

 


 

lap tetejére

 

 


 

Idézetek, gyászképek , versek

 

A csillagok hívták Őt maguk közé.
 
Nincs oly dolog,mi feledtetné.
 
Drága kincsként őrizzük emlékét.
 
Rávéssük szívünkre az Ő arcképét.
 
Áldásért könyörgünk szellemének.
 
S egy másik életben
 
majd együtt leszünk végleg

 Szemed aranylik a végtelenben. Gyötör hiányod-fájón éget.

Érted, utánad reszket a szívem, arcom égeti záporozó könnyem.

 

Álmokra várok minden este,
 
De csak várok reménykedve.
 
Nem jönnek, mint ahogy Te sem
 
S a valóság súlya a legnehezebb.

Semmi nem olyan nélküled, 
Magányosan járom a régi helyeket, 
Kereslek, kereslek 
És a szívemben talállak meg! 
 
 
 
 
 
 
 
 
Véget ért egy út, az életednek útja, elmentél most tőlünk egy hideg-rideg útra! 
Égjen itt most minden gyertya a Te emlékedre, 
ígérjük hogy nem felejtünk, őrzünk egy életre!!! 

 

Meglátlak Téged, és örülök, hogy itt vagy,
Örültem nagyon. . . de a látszat cserben hagy. . .
Még messze vagy, de én türelmesen várok,
Már közeledsz felém. . . a fellegekben járok.

Már majdnem itt vagy, kedvesen mosolyogsz rám,
Minden szép és jó, már karjaim nyújtanám!
De megfordulsz hirtelen, s eltűnsz a ködben, Nem tehetek semmit, csak könnyezek csöndben!

 

 

.

 

 

 

 

 

Belépés
Kereső
Oldalak
0.015 mp