Hiány, fájdalom , gyász!







„ Örök álomba merültél
A szívem megszakdt,
Nélküled a egész életem
Kegyetlenül félbeszakadt.
Istenem, miért büntetsz, hisz'
Nem volt semmi vétkem,
De ha már így tetted,
Hát adj erőt élnem. ”







„ Sírod szélén fekszem. Üres a párnád.
Álmomban még tapogatom helyed.
Mint homok a homorú forma vázát
ürességed betölti testemet. ”







„ Várok rád de tudom nem jössz vissza soha.
Nehéz föld alatt ágyaztak neked.
Alszol mozdulatlan.
Hiába zümmög a szél.
Hiába fütyülnek a rigók
Hiába csalogat a napfény. ”







„ A zene, amelyet veled hallgattam, több volt mint zene,
A kenyér, mit veled törtem, több volt, mint puszta kenyér;
Most, hogy magamra hagytál, minden oly színtelen lett;
Minden, mely egykor oly szép volt, halott s fehér. ”







„ Látlak én még, látni foglak,
És szüntelen gondolok rád.
El nem válok soha tőled;
Mégis, mégis... isten hozzád! ”
















