l

 

      (Amikor meghaltál

   csak mentem-mentem,

   azt sem tudtam,merre,

    azt sem tudtam hová,

  A szívemen,mint valami 

           szorító kígyó,

   vonaglott a fájdalom...) 

 


   

 


 

lap tetejére

 

 


 

Hiány, fájdalom, gyász, érzelem!

Itt jókat alszunk, mert itt örök az álom,
Örök a szél és a lomb a fákon,
Örök a magány és örök az emlék,
Bennünket lágyan ringat a nemlét.
De ha gondolsz ránk, mi felébredünk,
De ha gondolsz ránk, érinted kezünk,
De ha gondolsz ránk, abban örömöt lelünk,
De ha gondolsz ránk, akkor itt vagy velünk...

"Az van a szívben amit szem nem láthat,
szó ki nem mondhat..
szomorú szemek tükre azonban mindent elárulhat..
ó vajon a boldogság hol vagyon?
érzem hogy kíváncsi könnycseppek gurulnak ajkamon
fénylő, sós nyomuk csillog szomorú arcomon..
Elmossák a könnyek a bánatot,
de ahogy a cseppek nyoma arcomon..
úgy a bánaté is szememben még ott ragyog.."

Gyertya gyullad meg minden nap,
Nélküled hideg és nyugtalan.
Önmagam soha nem leszek,
Semmiben immár nem hiszek.
Elfelejtettem élni már,
Szívemben nem lesz többé nyár.

"Istenem! Mit nem adnék, ha
most ideülhetne mellém!
Ha újra csak vele lennék,
s gyöngéden átölelhetném..."

Búcsú nélkül eltávoztál
Nem hallottam utolsó sóhajod
Fáradságos életeden át
Enyém volt minden gondolatod


 

 

 

Belépés
Kereső
Oldalak
0.021 mp