l

 

      (Amikor meghaltál

   csak mentem-mentem,

   azt sem tudtam,merre,

    azt sem tudtam hová,

  A szívemen,mint valami 

           szorító kígyó,

   vonaglott a fájdalom...) 

 


   

 


 

lap tetejére

 

 


 

Elhunyt szeretteink emlékére!

Meglátlak Téged, és örülök, hogy itt vagy,
Örültem nagyon. . . de a látszat cserben hagy. . .
Még messze vagy, de én türelmesen várok,
Már közeledsz felém. . . a fellegekben járok.
 
Már majdnem itt vagy, kedvesen mosolyogsz rám,
Minden szép és jó, már karjaim nyújtanám!
De megfordulsz hirtelen, s eltűnsz a ködben,
 
Nem tehetek semmit, csak könnyezek csöndben!
 
 
 
 
 
 
 
Meglátlak Téged, és örülök, hogy itt vagy,
Örültem nagyon. . . de a látszat cserben hagy. . .
Még messze vagy, de én türelmesen várok,
Már közeledsz felém. . . a fellegekben járok.
 
Már majdnem itt vagy, kedvesen mosolyogsz rám,
Minden szép és jó, már karjaim nyújtanám!
De megfordulsz hirtelen, s eltűnsz a ködben,
 
Nem tehetek semmit, csak könnyezek csöndben!
Arcomon a könny, mint gyöngy gördül végig,
Olyan sokat sírtam, ha felfűzném elérne az égig.
Eljutna hozzád bánatos sóhajom,
 
Hogy édes arcodat most már nem láthatom.
De talán eljutna hozzád egy szó: SZERETLEK.
Ha messze is vagy csak TÉGED SZERETLEK!
Magaddal vitted szívem egyik felét,
 
S a másik fele itt a földön nem találja helyét.
Majd ha ott leszek Én is veled,
Akkor leszek boldog, s a szívem egyben veled.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Belépés
Kereső
Oldalak
0.049 mp