Gyászversek képek.

















Hampuk Zoltán
Esőcsepp
Eső az arcon,
és remegés a hangom,
most könnyem csorog.
Csorogj, bánatom,
távozott az angyalom.
Hiány leteper.
Sebzett a lelkem,
nekem már gyógyír nincsen!
Elveszett kincsem...
Itt volt s szeretett,
hamu lett... a mennybe ment.
És vár ott engem.
























Olyan közel hozzá, olyan messze tőle,
Én e sivár földön, ő a temetőbe`,
Én e süket zajban, ő az örök csendben,
Én siralom völgyén, ő csillagos mennyben.
Fülöp Áron












Mielőtt meghalt, sokat szenvedett
És sokszor látom most is betegen
A halántéka sápadt, beesett
S a tekintete riadt, idegen.
De emlékezem, az évek során
A szeme fénylett s hangja nevetett,
Példát mutatott későn és korán -
Megtanított rá, mi a szeretet.
Simonfay Margit

















