Gyászképek, idézetek











Nem halott ő
Tudhatnád már,
Csak magasan száll, oly magasan,
Ahol a madár se jár.
Ha szereted, töröld meg szemed,
Enyhítsd bánatod-bánatát,
A hited többet ér neki,
És örül, ha remélni lát.









Remegő kezét kezemben fogtam
Szeme szinte beszélt
De én szavak nélkül is tudtam
Nem fájt még annyira
Soha de soha semmi
Mint akkor és ott
Csendben elengedni

















Valaki elment, akit szerettem. Valaki volt a mindenem.
Búcsú nélkül itt hagyott. Utána csak üresség maradott.
Láttam őt nevetni, boldogan. Hallottam a legszebb szavakat,
Amiket ember csak mondhatott, De elment, s a szívem megfagyott.
Valaki meghalt, akit szerettem. Valaki magával vitte mindenem.













Ma sírva keltem fel, éreztem a jelenléted.
Mintha élnél s próbára tennél.
Szeretlek-e még téged.
Álom volt most már tudom.
Még kell egy kis idő míg megszokom,
Nem akkor vagyok veled, mikor én akarom.
S mikor eljön a reggel, jön vele a bánat s fájdalom,
Hiányzol SZERETLEK nagyon!


















































