l

 

      (Amikor meghaltál

   csak mentem-mentem,

   azt sem tudtam,merre,

    azt sem tudtam hová,

  A szívemen,mint valami 

           szorító kígyó,

   vonaglott a fájdalom...) 

 


   

 


 

lap tetejére

 

 


 

Idézetek , képek, versek, gyász

Én élnék nélküled,
de érzem nem lehet,
mert bárhová mennék,
mindig visszaérek
végleg hozzád.
 
Én szállnék nélküled,
de többé nem lehet,
visszatérek én,
meg kereslek téged,
érzem, te vársz.

Ne gondold azt, hogy semmivé lettél,
Őrizzük azt, mit mondtál és tettél.
Ettől van az, hogy szeretünk Téged,
Bárhol is vagy, nem érhet véget!
 
 
 
Szívem szíveddel együtt dobban,
Nem szerethet nálam senki jobban.
Olyan vagy nekem, mint egy édes virág,
Többet érsz nekem, mint az egész világ!
 
 
 
 
Számtalanszor újra látom képedet,
kedves emlék, elfeledni nem lehet.
Illatodat felém fújja a szél,
elmúlt szép napokról, RÓLAD mesél...
 
 
 
 
"Fájnak az emlékek,
bár múlik napra nap.
Nem apad el könnyem,
folyton felfakad.
 
Lelkemben
gyökeret vert a bú,
napjaim tiszta
kék egét a ború
befedte.
 
S lelkemben
mélyen örizve
élsz tovább örökre"
 
 
 
 
Elmentél tőlünk a csillagok felé, 
 
Aranyló csillagpor hull már a lábaid elé. 
 
Arcunkat könny mossa, mert nem vagy már többé, 
 
De szívünkben emléked élni fog örökké!
 
 
 
 
Elnyomja a mosolyt a bánat,
Szíved egyre jobban fárad. 
Már elbújsz az emberek elől, 
S a fájdalom lassan megöl. 
 
Éjjelente a bánat leple alatt sírsz, 
Fájdalommal teli hangon egy személyt hívsz. 
Egyedül csakis Ő rá vársz, 
Lelkedet nyomja a keserves gyász.
 
 
"Egy lélek távozott Tőlünk,
Hiánya, a mai napig érződik
Valami véget ért és valami kezdődik
Egy élet nélküle, egy fájdalmas út,
Néha útközben, beköszönt a múlt
Emlékek kísértenek, s szorítják torkom,
De el kell viselnem, ez a sorsom
A halál, ami akkor jön mikor akar,
Minden lelket, a másvilágra zavar
Így Nélküled, néma már az éjszaka,
Mindennap egy gondolat: nagyon Hiányzol "
 
 
 
 
 
 
 
Belépés
Kereső
Oldalak
0.002 mp