Gyászképek versek gyertyák





„Tehát vége...
Sosem láthatlak többé...
Sosem ölelhetlek többé...
Sosem foghatom a kezedet többé...
Sosem símogathatom meg az arcodat többé...
Egyvalamit tehetek: szerethetlek örökkön-örökké.”





Valaki elment, akit szerettem. Valaki volt a mindenem. 

Valaki elment, akit szerettem. Valaki volt a mindenem.
Búcsú nélkül itt hagyott. Utána csak üresség maradott.
Láttam õt nevetni, boldogan. Hallottam a legszebb szavakat,
Amiket ember csak mondhatott, De elment, s a szívem megfagyott.
Valaki meghalt, akit szerettem. Valaki magával vitte mindenem.





Nem ég már benned a szeretet lángja,
belül kihalt az érzelmek fáklyája,
de mi könnyeinkkel mindig eljövünk,
szeretetünkkel Rád emlékezünk!





Visszaadom tested,pihenj hát kedves,
Álmodd azt a csendben,
hogy szép volt ez a világ.
Érzem ,hogy itt vagy még most is velem,
bennem élsz tovább,míg dobog a szívem!





Ó, hinnem kell, hogy lelked mégis él,
E földi kíntól mentesülten, fénylõn,
Mi vagyunk csak, kiket siratni kell,
Kik itt maradtunk fájdalomban élõn
Tenélküled!






Mint tomboló vihar lesújtott a halál,
Bánatos szívünk gyógyírt úgysem talál.
Szeretõ, gondos szívedet nem pótolja senki.
Fáradt testednek, drága poraidnak,
A Jó Isten adjon örök nyugodalmat!





Egyedül vagyok, már nem vagy itt velem,
Sírnak az angyalok, lelked szél szárnyán lebben.
Csak némán lépkedek angyalok könnyében,
Féltve õrizlek szívem közepében.





Lelked szárnyal a fénylõ messzeségben,
Mint hófehér galamb az égen.
Oly tisztán, fehéren, örök szeretetben
A viszontlátásig velünk leszel.



















































