Elhunyt párom emlékére
Áldás és béke lengjen ,a felejthetetlen jó férj drága porai felett!









Két kezem összeteszem S a jó Istent úgy kérem,
Akit szívem nagyon szeret, Adja vissza nekem.
Megtanultam éjeken át, remegni,és félni,
én Istenem,jó Istenem,nélküle nem tudok már élni.Térden állva fohásküle szenvedés az életem!!







Akit párodul rendelt az ég, szeresd addig, amíg csak él.
És ha minden álmod valósággá válik, akkor se feledd el: Légy hû mindhalálig.





Eltelt sok-sok év ,és még mindig ugyanúgy szeretlek ,ugyanúgy hiányzol!
Még mindig látom az arcodat ,hallom a hangodat,
a lépteid ugyanúgy suhannak!
Sohasem feledlek nagyon -nagyon szeretlek!
Hiányzol,,,,az élet nem élet nélküled!





Ha felnézek az égre, az Õ arcát látom, Mintha mosolyogna, s enyhül aggódásom. Látom a csillagok közt, fényesen ragyog. Csak azt sajnálom, hogy én nem vele vagyok. Lennék inkább százszor vele, odafönn az égben, Mint idelent nélküle, az örök szürkeségben.
A színek itt megkoptak, minden élettelen, Nélküle nincs öröm, a bánatom végtelen. Ez a legnagyobb fájdalom, mi egy feleséget érhet. Istenem! Segítsd õt, csak arra kérlek! Légy vele, óvd, vigasztald, öleld át helyettem, Istenem! Te tudod mennyire szerettem



Itt vagy, mikor a kora reggeli harmat friss cseppjeire
tonnás súlyként nehezedik a felkelő Nap feltörekvő fénye,
itt vagy, mikor a szakadó eső függönyként hull alá a tájra,
s a melankolikus érzések közepette lelkem visszavárna,
itt vagy az élet minden apró örömében,
itt vagy, mert kell, hogy itt legyél valahol, énmellettem,
itt vagy - úgy érzem -, hisz mindenben téged látlak,
itt vagy, hisz tudd, örökre a szívembe zártalak!



























