Gyászképek (idézetek)

Linkek

Képgalériák

(Amikor meghaltál

csak mentem-mentem,

azt sem tudtam,merre,

azt sem tudtam hová,

A szívemen,mint valami

szorító kígyó,

vonaglott a fájdalom...)

Angyalok gyertyák fenyők virágok

Otthon leszek karácsonyra Számíthatsz rám

Kérlek, legyen hó és fagyöngy

És ajándékok a fa alatt A szenteste ott ér majd ahol

a szeretet fénye ragyog

Ha csak álmaimban is!

"De jó volna, csak egyszer, még egyszer ölelni õket.

Kik a mennyben élnek már, igazi jótevõket,

mert a fa mellett, ha lehunyt szemmel várok,

boldogan, picit könnyezve gondolok rátok,

és nektek, ott a mennyországban,

Boldog, áldott karácsonyt kívánok!"

Karácsonyi üveggömbök

Nincs, olyan ember kinek ne hullna könnye,

mikor Karácsonykor megcsillan a fenyõk színes gömbje,

mert azokban a fénygömbökben arcok élednek,

arcok, mik a múltból a jelenbe törnek.

Karácsonykor tisztán ragyog szeretteink képe,

mert ilyenkor nem vet sötét árnyat a feledés elébe,

hisz emlékeik, vágyálmaik valóságot öltnek,

mintha nem is õk volnának, kik fájva elköszöntek.

Minden színes gömb egy-egy lélek tükörképe,

tükörkép mely szívünkbe van mélyen belevésve,

hogy mindaddig, míg az õértük ver, s õértük dobog,

feledetlen ragyogjanak a múltbéli arcok.

Kun Magdolna

Kun Magdolna – Hiányzik valaki

Lassan itt a Karácsony,

gyertyát gyújtunk szépen,

s vacsorához ülünk

meghitt békességben.

Arcunkról majd eltûnnek

a könnyek nyomai,

bárhogy fájja szívünket,

hogy hiányzik valaki.

Valaki, aki nem ül többé közénk,

nem mosolyog ránk,

s ki nem tölti be melegséggel

a meghitt kis szobát.

Lassan itt lesznek az ünnepek,

s mi arra gondolunk,

addig a jó, amíg egymásé vagyunk,

s addig a jó, míg átölelnek,

mikor marcangolva fáj

a keserû hiány,

és az a tudat, hogy vannak,

akik már csak fentrõl nézhetik,

mint ég csonkjaira

pár emlékezõ lángú

viaszgyertyaszál.

Belépés

Kereső

Oldalak

0.01 mp